A mai napon Tisza István megemlékezésen jártunk, ahol Hegedűs Imre FEKOSZ elnök, valamint Virág Viktória elnökségi tag képviselt minket a Debreceni Egyetem Főépülete előtt álló Tisza-szobornál.
Tisza István (1861–1918) 1886-tól a Szabadelvű Párt színeiben képviselő. 1903 és 1905 között miniszterelnök és belügyminiszter. Letörte az ellenzék obstrukciós kísérleteit, majd keresztülvitte a házszabályt módosító elképzeléseit, de ez a pártján belüli ellentétek kiéleződéséhez, végső soron bukásához vezetett. 1906-ban feloszlatta pártját, és visszavonult a politizálástól. 1910-ben létrehozta a Nemzeti Munkapártot, mely megnyerte a választásokat. 1912 és 1913 között a Ház elnöke. Több olyan törvényjavaslatot sikerült megszavaztatnia, mely a hadügyi és védelmi kérdéseket szabályozta. 1913-tól újra miniszterelnök. Ellenezte a háborút, de annak kitörése után minden erőforrást mozgósított, és feltétlen hűséggel viseltetett a németek iránt. Elvetette IV. Károly reformjavaslatait, és ez az ellentét, valamint a belső elégedetlenség vezetett 1917-es lemondásához. Az őszirózsás forradalom idején egyenruhába öltözött ismeretlen egyének meggyilkolták.
Tisza István számára az ország és a nemzet iránti hűségnél, lojalitásnál nem létezett igazabb és szentebb ügy – mondta Pósán László országgyűlési képviselő a megemlékezésen. A politikus ünnepi beszédét követően a résztvevők koszorúkat helyeztek el az egykori miniszterelnök szobránál, ahogyan mi is tettünk.
Majd az egyetemi megemlékezés „A Tisza István és kortársai” című tudományos szimpóziummal folytatódott az intézmény Aulájában.
