Alapszabály

Az alapszabály PDF formátumban innen letölthető.

A szervezet neve: Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetsége

(Rövidített név: FEKOSZ)

A szervezet székhelye: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113.

 

  1. A FEKOSZ célja, feladatai

 

1.1. A FEKOSZ célja

A FEKOSZ – mint a magyarországi felsőoktatási kollégiumok demokratikus alapon szerveződő és működő országos érdekvédelmi és érdekképviseleti szövetsége – tevékenységével a magyarországi felsőoktatási intézmények kollégiumainak hallgatói és munkatársai számára kíván érdekközösséget teremteni. Célja, hogy a magyar felsőoktatási kollégiumokat, olyan szintre emelje, amely méltó szerepet biztosít számunkra az értelmiségivé válás folyamatában. Együttműködik más – felsőoktatási és közoktatási-köznevelési érdekképviselettel foglalkozó – hazai és nemzetközi szervezetekkel. A FEKOSZ alapvető célja a hatályos felsőoktatási jogszabályok alapján működő magyarországi felsőoktatási kollégiumok érdekképviselete, érdekvédelme. Céljai elérése érdekében ifjúságvédelmi és ifjúsági érdekképviseleti közhasznú tevékenységet folytat (1996. évi CXXVI. tv. 9. § 10.)

 

1.2. A FEKOSZ feladatai

  1. a) országos és helyi szintű fellépés és érdekvédelem a felsőoktatási kollégiumokat érintő kérdésekben;
  2. b) bekapcsolódás minden olyan állami döntéshozói folyamatba, amely közvetve vagy közvetlenül érinti a felsőoktatási kollégiumokat;
  3. c) információ közvetítése és kapcsolattartás a kollégiumok között;
  4. d) kollégiumi szakmai, kulturális, szabadidős és sportprogramok szervezése;
  5. e) segítségnyújtás a tagkollégiumoknál felmerülő konfliktusok megoldásában;
  6. f) kollégista hallgatók érdekvédelme, ifjúságvédelem;
  7. g) környezetvédelem, környezettudatos magatartásra nevelés.

 

1.3. A FEKOSZ tevékenysége

  1. a) A FEKOSZ által nyújtott közhasznú szolgáltatásokból
  2. b) gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez;
  3. c) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;
  4. d) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

  1. A FEKOSZ tagsága

 

2.1. A FEKOSZ tagjai

  1. a) A FEKOSZ-nak tagja lehet minden olyan kollégium/diákotthon (továbbiakban tagkollégium), amely a hatályos felsőoktatási jogszabályok alapján működik és a FEKOSZ célkitűzéseit, Alapszabályát elfogadja.
  2. b) A FEKOSZ-ba belépni kívánó kollégiumok a belépési kérelmüket a FEKOSZ Elnökséghez nyújthatják be, a kérelem elfogadásáról a soron következő elnökségi ülés határoz.
  3. c) Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve, ha az alapszabály különleges jogállású tagságot határoz meg.

 

2.2. A tagok jogai

  1. a) A tagkollégiumok a Küldöttgyűlésbe két-két fő küldöttet delegálhatnak. A tagkollégiumok küldötteit tanácskozási és szavazati jog illeti meg; ennek gyakorlása során felszólalással élhetnek, javaslatokat, indítványokat, észrevételeket tehetnek, továbbá tisztségviselőket választhatnak és tisztségviselőknek választhatók, a megválasztott tisztségviselőiket visszahívhatják
  2. b) Kérdést intézhetnek a FEKOSZ Elnökségéhez, Ellenőrző Bizottságához és a FEKOSZ bármely tisztségviselőjéhez, aki köteles 15 napon belül – illetve ha a kérdés valamely testületi szervnek szól, az köteles soron következő ülésen a kérdést megtárgyalni és azt követően – a választ írásban az érintetteknek megadni
  3. c) Részt vehetnek a FEKOSZ munkájában, az általa szervezett rendezvényeken.
  4. d) Javaslattal, kezdeményezéssel élhetnek valamennyi, a FEKOSZ tevékenységével összefüggő kérdésben.
  5. e) Igényt tarthatnak a FEKOSZ birtokában lévő közérdekű információkra.
  6. f) A FEKOSZ valamely szervének törvénysértő határozatát – a tudomásra jutásától számított 30 napon belül – bármely tagkollégium, képviselő útján a bíróság előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben végrehajtást felfüggesztheti.

 

2.3. A tagok kötelezettségei

  1. a) A FEKOSZ célkitűzéseinek elfogadása.
  2. b) Az Alapszabály rendelkezéseinek megtartása.
  3. c) A Küldöttgyűlés által megállapított éves tagsági díj határidőre történő befizetése.

 

2.4.1. A tagsági jogviszony megszűnhet

  1. a) kilépéssel;
  2. b) tagsági jogviszony FEKOSZ általi felmondásával;
  3. c) kizárással;
  4. d) a tagkollégium jogutód nélküli megszűnésével.

2.4.2. A tagoknak a kilépési szándékukat az Elnökséghez intézett írásbeli nyilatkozattal kell bejelenteni.

 

2.4.3. Amennyiben az Elnökség nem hoz eltérő döntést, az éves tagdíj befizetésének határideje az aktuális év első Küldöttgyűlésének időpontja. A tagdíj összege minden tagkollégium számára az aktív kollégisták száma alapján kerül megállapításra, mégpedig oly módon, hogy minden tagkollégium 100,- Ft éves tagdíjat fizet egy aktív tagkollégista után. Az éves tagdíjat a tagkollégiumok egy összegben, az aktuális év január 1. napján beiratkozott pontos aktív kollégista létszám alapján fizetik meg.

Amennyiben egy tag határidőben nem fizeti meg a mindenkori Alapszabályban előírt tagdíjat, úgy a tagot az egyesület írásban felszólítja a tagdíj pótlására a felszólító levél kézhezvételétől számított 30 napos fizetési határidővel. A levélben felhívja a tagot a tagdíj fent írt határidőben történő befizetésére és tájékoztatja, hogy a határidő elmulasztása esetén a tagot a Küldöttgyűlés kizárja az egyesület tagjai közül. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

A kizáró határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, a sérelmet szenvedett tag bíróságtól kérheti a kizárásáról szóló hatályon kívül helyezését a kézbesítéstől számított 30 napon belül. A keresetindítás lehetőségéről és az illetékes bírósági szervről a tagot a határozatban tájékoztatni kell.

 

2.4.4. Tagszervezet kizárása egyéb okból

  1. a) A Küldöttgyűlés kizárhatja azt a tagszervezetet, amely a jogszabályt, Alapszabályt vagy küldöttgyűlési határozatot súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít, vagy tevékenységével a szervezet céljának megvalósítását súlyosan veszélyezteti.
  2. b) Kizárást kimondó határozatot kezdeményezhet – a kizárás alapjául szolgálható tényekre, bizonyítékokra való hivatkozás mellett – bármely tagszervezet vagy döntéshozó szerv. A kizárásról – az érintett tagszervezet véleményének meghallgatása és vita után – a jelenlévő küldöttek 2/3-os többségével a Küldöttgyűlés határoz.
  3. c) Az írásos kizáró határozatot a Küldöttgyűlés levezető elnöke, a jegyzőkönyvvezető és a FEKOSZ elnöke írja alá, és 8 napon belül térítvényes postai küldeményként kézbesíti az érintettnek.
  4. d) A határozat indokoló részének tartalmaznia kell a kizárás alapjául figyelembe vett tényeket, bizonyítékokat.
  5. e) A kizáró határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, a sérelmet szenvedett tag bíróságtól kérheti a kizárásáról szóló hatályon kívül helyezését a kézbesítéstől számított 30 napon belül. A keresetindítás lehetőségéről és az illetékes bírósági szervről a tagot a határozatban tájékoztatni kell.
  6. f) A tagsági jogviszony megszűnése esetén a már befizetett tagdíj nem követelhető vissza.

 

2.5. A FEKOSZ pártoló és tiszteletbeli tagjai

  1. a) A FEKOSZ pártoló tagja az az Elnökség által írásban felkért hazai vagy külföldi természetes személy vagy szervezet lehet, aki/amely a felkérést elfogadja, támogatja a FEKOSZ tevékenységét, és anyagilag is hozzájárul a szervezet működéséhez.
  2. b) A FEKOSZ tiszteletbeli tagja az a hazai vagy külföldi természetes személy vagy szervezet lehet akit, vagy amelyet az addigi életpályája, tevékenysége alapján – az Elnökség felkérésére adott előzetes elfogadó nyilatkozatának ismeretében – a Küldöttgyűlés tiszteletbeli taggá választ.
  3. c) A FEKOSZ pártoló és tiszteletbeli tagjait, szervezet esetén annak képviselőjét tanácskozási jog illeti meg a FEKOSZ Küldöttgyűlésein.
  4. d) Pártoló és tiszteletbeli tag vagy ilyen szervezet képviselője vezető tisztségviselővé nem választható.
  5. e) A pártoló és tiszteletbeli tagok kötelesek az Alapszabály rájuk vonatkozó részeit betartani, és törekedni arra, hogy segítsék a FEKOSZ alapvető céljainak megvalósítását.

 

  1. A FEKOSZ szervezete

 

3.1. Küldöttgyűlés

  1. a) A FEKOSZ legfőbb döntéshozó szerve a Küldöttgyűlés
  2. b) A Küldöttgyűlés szavazati jogú tagjai:

– Teljes jogú tagok a tagkollégiumok által delegált küldöttek.

– A Küldöttgyűlésre minden tagkollégium két-két fő teljes jogú küldöttet delegálhat.

– A küldöttek választása a tagkollégium szervezeti és működési szabályai alapján történik.

– A teljes jogú küldötteket tanácskozási és szavazati jog illeti meg.

  1. b) Tanácskozási jogú tagok:

– a FEKOSZ elnöke és az Elnökség tagjai;

– Ellenőrző Bizottság elnöke és a bizottság tagjai;

– a régiók vezetői;

– a tagozatok koordinátorai;

– a FEKOSZ pártoló és tiszteletbeli tagjai.

3.1.2. A Küldöttgyűlés hatásköre:

  1. a) a FEKOSZ Alapszabályának elfogadása és módosítása;
  2. b) az Elnökség feladatainak meghatározása, éves beszámolójának elfogadása;
  3. c) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
  4. d) a FEKOSZ éves költségvetésének meghatározása; az éves tagdíj mértékének megállapítása;
  5. e) az elnök, az elnökségi tagok, valamint az Ellenőrző Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása;
  6. f) az elnök, az elnökségi tagok, valamint az Ellenőrző Bizottság elnökének és tagjainak visszahívása;
  7. g) döntés tagszervezet kizárásáról, tagsági jogviszony felmondásáról;
  8. h) a FEKOSZ feloszlásának, szétválásnak vagy más egyesülettel való egyesülésének kimondása valamint az Egyesület céljának megváltoztatása;
  9. i) a FEKOSZ jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezői igények kielégítése után fennmaradó vagyon felhasználásáról történő döntés;
  10. j) minden olyan döntés, határozat meghozatala, amelyet jogszabály a legfőbb döntéshozó szerv kizárólagos hatáskörébe utal.

3.1.3 A Küldöttgyűlés működése

  1. a) A Küldöttgyűlést a FEKOSZ elnöke hívja össze, szükség szerint, de legalább évente;
  2. b) A tagok legalább egynegyede, az Elnökség, vagy az Ellenőrző Bizottság – az ok és cél, továbbá az időpont és a napirend megjelölésével – az elnöktől írásban bármikor kérheti a rendkívüli Küldöttgyűlés összehívását. Ha az elnök a kérelem előterjesztésétől számított 15 napon belül nem hívja össze a Küldöttgyűlést, az Ellenőrző Bizottság köteles ezt megtenni. Amennyiben további 8 nap telik el eredménytelenül, a kezdeményezők maguk hívhatják össze a Küldöttgyűlést.
  3. c) Rendkívüli Küldöttgyűlést kell összehívni abban az esetben, ha azt a bíróság elrendeli.
  4. d) A Küldöttgyűlés határozatképes, ha az összehívása szabályszerűen megtörtént, és a szavazásra jogosult tagkollégiumok mandátummal rendelkező küldötteinek több mint a fele megjelent.
  5. e) Szabályszerű a Küldöttgyűlés összehívása, ha a tagok részére a küldöttgyűlési meghívókat ajánlott postai küldemény útján, illetve más igazolható módon (pl.: elektronikus térítvényes küldeményben) határidőben kézbesítették.
  6. f) A küldöttgyűlési meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját és napirendjét.
  7. g) A meghívók kézbesítése és a Küldöttgyűlés napja között legalább 15 napnak kell eltelnie.
  8. h) A Küldöttgyűlés eredeti meghívójában a határozatképtelenség esetére a megismételt Küldöttgyűlés az eredeti Küldöttgyűlés időpontjától egy órával későbbi időpontra is összehívható. A meghívóban fel kell hívni a tagok figyelmét arra, hogy a megismételt Küldöttgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt Küldöttgyűlésen az érvényes határozathozatalhoz a megjelentek egyszerű többségének egyhangú szavazata szükséges. A megismételt Küldöttgyűlésen csak az eredeti Küldöttgyűlésre kitűzött napirendek tárgyalhatók.
  9. i) A Küldöttgyűlés megnyitása előtt az Ellenőrző Bizottság köteles megvizsgálni, hogy a küldöttek rendelkeznek-e a szavazati jog gyakorlásához szükséges írásos meghatalmazással (mandátumvizsgálat);
  10. j) Az Ellenőrző Bizottság a Küldöttgyűlés alatt folyamatosan köteles vizsgálni a határozatképességet és azonnal jelzéssel él a levezető elnök felé, ha a szavazati jogú tagok száma a határozatképesség alá csökken.
  11. k) A Küldöttgyűlés minden teljes jogú tagját egyenlő szavazati jog illeti meg. A küldöttmandátum nem ruházható át.
  12. j) A Küldöttgyűlést az elnök nyitja meg és zárja be.
  13. m) A Küldöttgyűlés levezető elnökét – az Elnökség javaslata alapján – a Küldöttgyűlés választja.
  14. n) A Küldöttgyűlés – ha az Alapszabály eltérően nem rendelkezik – egyszerű többséggel határoz. Az egyszerű többség meglétéhez a jelenlévő küldöttek legalább 50%-ának plusz 1 főnek a szavazata szükséges. A Küldöttgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza, azonban jelenlévő küldöttek legalább egynegyedének indítványára név szerinti vagy titkos szavazást kell lehet Személyi kérdésekben a Küldöttgyűlés titkosan szavaz. A szavazat számlálását az Ellenőrző Bizottság tagjaiból és további három, a küldöttek közül az adott ülésen megválasztott tagból álló bizottság végzi.
  15. o) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az

– akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

– akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

– aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

– akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

– aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

– aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

  1. p) Az Alapszabály módosításához a jelenlévő küldöttek 3/4-ének, tag kizárásának kimondásához a jelenlévő küldöttek 2/3-ának szótöbbsége szükséges. A FEKOSZ feloszlásának, szétválásának, egyesülésének kimondásához valamint a FEKOSZ céljainak megváltoztatásához az összes tagkollégium 3/4-ének – küldöttei által kinyilvánított – egyetértő szavazata szükséges.
  2. q) A Küldöttgyűlés ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.
  3. r) A Küldöttgyűlés ülésein tanácskozási joggal vehetnek részt azok, akiket az Elnökség az ülésre – ilyen céllal – meghív.
  4. s) A Küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet a Küldöttgyűléstől számított 15 napon belül a szervezet honlapján közzé kell tenni. A jegyzőkönyvvezetőt és a két jegyzőkönyv-hitelesítőt – az Elnökség javaslata alapján – a Küldöttgyűlés választja meg.
  5. t) A Küldöttgyűlés ügyrendjét – az Alapszabály keretei között – maga állapítja meg.
  6. v) Az Ellenőrző Bizottság egyetértésével, a kizárólagos küldöttgyűlési hatáskörök kivételével, eseti, egyedi küldöttgyűlési döntést igénylő kérdésekben az Elnökség elektronikus úton is lefolytathat küldöttgyűlési szintű határozathozatalt (elektronikus szavazás), amennyiben a képviselőjükön keresztül személyesen beazonosítható tagok (küldöttek) több mint fele szavazatát, nyilatkozatát, dokumentálható módon, e-mail üzenet formájában, előre meghatározott határidőn belül leadja. E-mail üzenet formájában leadott szavazatnak, nyilatkozatnak minősül a tagszervezet csatolmányként elküldött, a kollégium intézményi vezetője által saját kezűleg aláírt, papír alapú kiadványának szkennelt írásképe. E dokumentumok a határozatról szóló jegyzőkönyv mellékletét képezik. Az elektronikus szavazás eredménye a döntéshozó szerv(ek)re nézve kötelező érvényű.

 

3.2. Elnökség

  1. a) Az Elnökség a FEKOSZ ügyvezető, végrehajtó szerve, amely a Küldöttgyűlés két ülése között – a Küldöttgyűlés döntései és határozatai alapján – gyakorolja a FEKOSZ irányítását.

 

3.2.1. Feladatai:

  1. a) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
  2. b) a Küldöttgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
  3. c) részvétel a Küldöttgyűlésen és válaszadás a FEKOSZ-al kapcsolatos kérdésekre;
  4. d) a tagság nyilvántartása;
  5. e) a FEKOSZ határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
  6. f) a FEKOSZ működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
  7. g) a FEKOSZ-t érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a vonatkozó jogszabályokban előírt intézkedések megtétele
  8. h) gondoskodik a Küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról;
  9. i) véleményt nyilvánít a felsőoktatási kollégiumokat érintő kérdésekben, nyilatkozatokat tesz közzé;
  10. j) fellép a FEKOSZ, illetőleg kérés esetén tagjai érdekeinek képviseletében;
  11. k) belépési nyilatkozat alapján dönt a tagsági viszony elfogadásáról
  12. l) előkészíti a FEKOSZ szabályzatait, az Alapszabály módosításait és azokat az elfogadás végett a Küldöttgyűlés elé terjeszti;
  13. m) javaslatot tesz a költségvetésre, elkészíti az előző évi szervezeti és számviteli beszámolót, közhasznúsági mellékletet és az éves munkatervet;
  14. n) megállapítja a tagdíjfizetés szabályait; összehangolja a regionális szervezetek és tagozatok tevékenységét;
  15. o) jogosult a FEKOSZ céljainak megvalósítása érdekében állami ifjúságpolitikai és egyéb eszközöket igényelni, és azokat költségvetése keretei között felhasználni;
  16. p) szervezi és irányítja a FEKOSZ gazdálkodási tevékenységét;
  17. q) dönt a Küldöttgyűlés összehívásáról előkészíti annak szervezeti és személyi döntéseit;
  18. r) dönt a könyvvezetéssel megbízott vállalkozó személyéről, az irodavezető feladatairól, személyéről, juttatásának módjáról és mértékéről.
  19. s) Az Elnökség köteles a végzett tevékenységéről évente beszámolni a Küldöttgyűlésnek.
  20. t) Tagjai közül megválasztja a FEKOSZ elnökét.

 

3.2.2. Az Elnökség tagjai:

  1. a) a FEKOSZ elnöke;
  2. b) a Küldöttgyűlés által választott további hat tag.
  3. c) Az Elnökség tagjait a Küldöttgyűlés választja két év időtartamra. Elnökségi tagnak megválasztható a tagkollégium bármely hallgatója, dolgozója.
  4. d) Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

– határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

– megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;

– visszahívással;

– lemondással;

– a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

– a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

– a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével;

– kollégiumi jogviszony vagy kollégiummal fennálló munkajogviszony megszűnésével.

 

3.2.3. Az Elnökség ülései

  1. a) Az Elnökség üléseit az Elnök hívja össze szükség szerint, de legalább kéthavonta. Az ülést legalább 3 nappal megelőzően, elektronikus úton, megküldött meghívónak tartalmaznia kell az ülés pontos helyét, időpontját, a részletes napirendi pontokat, és amennyiben szükséges, a döntéshozatalt megkönnyítő, írásbeli anyagokat.
  2. b) Az Elnökség ülésein állandó meghívottként, tanácskozási joggal van jelen az Ellenőrző Bizottság elnöke (annak elfoglaltsága esetén tagja), valamint a FEKOSZ irodavezetője. Tanácskozási joggal vehetnek részt továbbá az ülésen azok, akiket az Elnökség az ülésre meghív (pl. a régiók, tagozatok stb. vezetői, képviselői).
  3. c) Az Elnökség határozatképes, ha ülésén tagjainak kétharmada jelen van. Döntéseit egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. Személyi kérdésekben titkosan szavaz.
  4. d) Személyi döntések kivételével, a hatáskörébe tartozó kérdésekben az Elnökség elektronikus szavazást is elrendelhet. Lebonyolítására és érvényességére a Küldöttgyűlési hatáskörben elrendelt szavazás szabályai irányadóak. A szavazás eredménye az Elnökségre nézve kötelező érvényű.
  5. e) Az Elnökség ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.
  6. f) Az Elnökség üléseiről emlékeztetőt kell készíteni, melyet az üléstől számított 15 napon belül a szervezet honlapján közzé kell tenni.
  7. g) Meg kell ismételni a szavazást, ha egy adott ügyben szavazategyenlőség miatt nem tud döntést hozni az Elnökség. Amennyiben az ismételt szavazás sem vezet eredményre, úgy a kérdést le kell venni a napirendről és a soron következő elnökségi ülésen újra szavazásra kell bocsátani.

 

3.3. Elnök

  1. a) A FEKOSZ elnöke képviseli a szervezetet, összehangolja a FEKOSZ testületeinek működését, vezeti az Elnökség munkáját, irányítja a FEKOSZ irodáját, munkáltatói jogokat gyakorol az irodavezető felett.
  2. b) Az elnököt az elnökség választja, az elnökség tagjai közül két éves időtartamra.
  3. c) Elnöknek megválasztható a elnökség bármely tagja.
  4. d) Az elnök tevékenységéről köteles beszámolni a Küldöttgyűlésnek és az Elnökségnek.
  5. e) Az elnök megbízatása megszűnik a jelen Alapszabály 3.2.2. d) pontjában meghatározottak bekövetkezése esetén.
  6. f) Az elnököt akadályoztatása esetén az általa vagy az Elnökség által megbízott elnökségi tag helyettesítheti.

 

3.4. Ellenőrző Bizottság

  1. a) Az Ellenőrző Bizottság a FEKOSZ felügyelő szerve. Ellenőrzi a FEKOSZ működésének törvényességét, az Alapszabály és más szabályzatok betartását, a szervezeti határozatok végrehajtások, valamint a szervezet gazdálkodásának jogszerűségét, eredményességét és hatékonyságát.
  2. b) Az Ellenőrző Bizottság joga és kötelessége vizsgálni a Küldöttgyűlés és az Elnökség működésének törvényességét, és szabályszerűségét, ellenőrizni és véleményezni gazdálkodását. Ennek során a Bizottság vezetője az elnöktől, elnökségi tagoktól jelentést, az irodavezetőtől tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, betekinthet a szervezet könyveibe, irataiba, azokat megvizsgálhatja, másolatot készíthet róluk.
  3. c) Jogszabály, az Alapszabály, vagy a FEKOSZ egyéb szabályzatainak megsértésekor, gazdálkodási hiányosságok, illetve a FEKOSZ érdekét egyaránt súlyosan sértő vagy veszélyeztető esemény (mulasztás), valamint a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény észlelése esetén, azok megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, enyhítése végett, köteles haladéktalanul az Elnökséghez vagy a Küldöttgyűléshez fordulni. Amennyiben a megkeresett szervek 5 napon belül nem hívják össze az ülésüket (Küldöttgyűlés, Elnökségi ülés) az Ellenőrző Bizottság jogosult összehívni azokat.
  4. d) Ha az Ellenőrző Bizottság által megkeresett döntéshozó vagy ügyvezető szerv, vezető a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedést nem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság köteles a törvényességi ellenőrzést ellátó szervhez fordulni.
  5. e) Az Ellenőrző Bizottság hatásköre a fentieken túl mindaz, amit az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: Civil törvény) a felügyelő szerv jogköreként szabályoz.
  6. f) Az Ellenőrző Bizottság munkájáról köteles beszámolni a Küldöttgyűlésnek.
  7. g) Az Ellenőrző Bizottság elnökből és két tagból áll, akiket a Küldöttgyűlés két éves időtartamra választ. Az Ellenőrző Bizottság elnökének és tagjának megválasztható a tagkollégium bármely hallgatója, dolgozója.
  8. h) Az Ellenőrző Bizottsági tagság megszűnik a jelen Alapszabály 3.2.2. d) pontjában meghatározottak bekövetkezése esetén.
  9. i) A Bizottság üléseit az Ellenőrző Bizottság elnöke hívja össze, legalább negyedévente. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés pontos helyét, időpontját, a részletes napirendi pontokat.
  10. j) Az Ellenőrző Bizottság ülései nyilvánosak, amely a nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.
  11. k) A Bizottság maga állapítja meg ügyrendjét.
  12. l) Az Ellenőrző Bizottság üléseiről emlékeztetőt kell készíteni, melyet az üléstől számított 15 napon belül a szervezet honlapján közé kell tenni.

 

3.5. Egyéb bizottságok

  1. a) A Küldöttgyűlés és az Elnökség szükség esetén állandó, illetve ad hoc bizottságokat hozhat létre, melyek a FEKOSZ elemző, javaslattevő, szakértői testületei.
  2. b) A bizottságok képviselőit – meghívottként – a FEKOSZ Küldöttgyűlésein, elnökségi ülésein tanácskozási jog illeti meg.

 

3.6. Régiók

  1. a) A FEKOSZ-on belül – a tagkollégiumok igénye és önszerveződése alapján – regionális szervezetek, régiók működhetnek.
  2. b) A régiók az azonos földrajzi térséghez tartozó tagkollégiumok – a FEKOSZ szervezeti keretein belül működő – intézményesített együttműködésének konzultatív szerveződései.
  3. c) A FEKOSZ regionális szervezetei a tagkollégiumok közti kapcsolattartást segítik, a tagkollégiumok munkájának koordinálást szolgálják.
  4. d) A tagkollégiumok régiókhoz sorolása a jelentkező kollégiumok felvételekor (amennyiben ezt kérik), vagy a meglévő besorolás megváltoztatásának igénye esetén, annak bejelentésekor történhet. A besorolás a kialakult hagyományoknak megfelelően, a földrajzi-, és/vagy intézményi hovatartozást figyelembe véve történik.
  5. e) A besorolást és átvezetést az Elnökség hagyja jóvá, és teszi közzé a FEKOSZ honlapján. Az Elnökség egyetértésével a régiók megalakulhatnak, átszerveződhetnek, szüneteltethetik működésüket és megszűnhetnek.
  6. f) A régiók régióvezetőt választhatnak maguknak, akit az Elnökség – tanácskozási joggal – üléseire és a Küldöttgyűlésre meghív.
  7. g) A régiók munkájában minden, az adott régióhoz tartozó tagkollégium közvetlenül részt vehet. A régiók gyűléseit a régió választott vezetője hívja össze. Döntéshozatal alkalmával a régiógyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagkollégiumok legalább kétharmada képviselteti magát. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, személyi kérdésekben titkos, egyebekben nyílt szavazással hozza.
  8. h) A régiók jogosultak:
  9. ha) meghatározni a régió programját;
  10. hb) a régiógyűlésekről készült beszámolók útján tájékoztatni az Elnökséget a régió álláspontjáról a FEKOSZ-t érintő ügyekben;
  11. hc) megválasztani a régió vezetőjét.

 

3.7. Tagozatok

  1. a) A FEKOSZ tagkollégiumainak kollégista hallgatói, dolgozói, a Küldöttgyűlés jóváhagyásával – a szükséges szervezeti keretek, illetve feltételek megléte esetén – tagozatokat hozhatnak létre.
  2. b) A tagozatok megalakításának célja, hogy az azonos érdekközösségbe tartozó személyek (pl.: kollégiumi alkalmazottak, vezetők, kollégista hallgatók, diákvezetők) számára további szakmai- és kulturális programokat szervezzenek.
  3. c) A tagozatok tevékenységüket a FEKOSZ Alapszabályát és célkitűzéseit figyelembe véve szervezik.
  4. d) A tagozatok koordinátorait (vezetőit) a FEKOSZ Küldöttgyűlésein, elnökségi ülésein tanácskozási jog illeti meg.

 

3.8. A FEKOSZ irodája

  1. a) A FEKOSZ – ügyviteli, adminisztrációs feladatainak ellátására – irodát működtethet. Az iroda működési rendjét az Elnökség határozza meg.
  2. b) Az iroda élén az irodavezető áll, aki gondoskodik a FEKOSZ működésével kapcsolatos ügyviteli és adminisztrációs teendők ellátásáról, és biztosítja a közhasznú szervezeti működéssel kapcsolatos iratokba, nyilvántartásokba való szabad betekintés jogának gyakorlását.

 

  1. Tisztségviselők választása

 

  1. a) A FEKOSZ vezető tisztségviselői a FEKOSZ elnöke, Elnökségének tagjai, valamint az Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai, akiket a FEKOSZ elnökének kivételével a Küldöttgyűlés választ meg.
  2. b) A tisztségviselők személyére bármely tagkollégium, régió vagy tagozat javaslatot tehet.
  3. c) Az Elnökség a tisztségviselőket választó Küldöttgyűlés időpontja előtt legalább 30 nappal köteles írásban felkérni a tagságot a választással kapcsolatos személyi javaslataik megtételére.
  4. d) A választások előkészítése és lebonyolítása érdekében az Elnökség jelölő bizottságot kér fel. A jelölő bizottság feladata, hogy begyűjtse a tagkollégiumok köréből a jelöltekre vonatkozó javaslatokat és összeállítsa a jelöltlistát. A jelölt listát legkésőbb a tisztújító küldöttgyűlés előtt 7 nappal a szervezet honlapján közzé kell tenni.
  5. e) A FEKOSZ tisztségviselőinek választását – amennyiben a Küldöttgyűlés másképp nem határoz – a tisztségviselők mandátuma lejáratának évében, május 15-ig meg kell tartani. Ez esetben a megválasztott tisztségviselők hivatalba lépésének időpontja augusztus1.
  6. f) Az elnök választásakor az a jelölt tekintendő megválasztottnak, aki a leadott szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben ilyen jelölt nincs újabb szavazást kell tartani oly módon, hogy a jelöltek közül az első szavazás alkalmával a legtöbb szavazatot kapott két jelölt valamelyikére lehet szavazni. Az újabb szavazásra egyébiránt az első szavazásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
  7. g) Az elnökségi tagok választásakor a jelöltekről együtt, legfeljebb hat jelöltet támogatva kell szavazni. Az elnökségi tagságra kapott szavazatok alapján felállított rangsorban az a hat jelölt tekintendő megválasztottnak, aki a jelenlévő szavazati jogú képviselők több mint felének támogatását elnyerte. Ha az így lefolytatott választás alapján nem kerül minden elnökségi tagsági hely betöltésre, a második szavazási fordulóban a legtöbb szavazatott kapott jelöltek kerülnek megválasztásra.
  8. h) Az Ellenőrző Bizottság elnökének megválasztásakor a FEKOSZ-elnök megválasztására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az ellenőrző bizottsági tagságra kapott szavazatok alapján felállított rangsorban az az első két jelölt tekintendő megválasztottnak, aki a jelenlévő szavazati jogú képviselők több mint felének támogatását elnyerte. Ha az így lefolytatott választás alapján nem kerül minden bizottsági tagsági hely betöltésre, a második szavazási fordulóban a legtöbb szavazatot kapott jelöltek kerülnek megválasztásra.
  9. i) A FEKOSZ tisztségviselőinek visszahívásáról a Küldöttgyűlésen jelenlévő képviselők egynegyedének indítványára szavazást kell elrendelni. Amennyiben a leadott szavazatok több mint kétharmada a nevezett tisztségviselő(k) visszahívása melletti voks, úgy e tisztségviselő(k) megbízatása automatikusan megszűnik.

 

  1. Összeférhetetlenség
  2. a) A FEKOSZ tisztségviselője megbízása idején nem jelölhető újabb FEKOSZ tisztségviselői helyre.
  3. b) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

  1. c) A FEKOSZ vezető tisztségviselője politikai közszereplést nem vállalhat, politikai

pártnál tisztségviselő, vagy ilyen tisztségre jelölt nem lehet.

  1. d) Vezető tisztségviselő és közeli hozzátartozója – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szervezeti szolgáltatások, illetve Alapszabály, tagsági jogviszony alapján nyújtott támogatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesíthető.
  2. e) Nem vehet részt a Küldöttgyűlés, az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság határozathozatalában az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján kötelesség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
  3. f) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

  1. Döntések, határozatok dokumentációja

 

  1. a) A Küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet, az elnökségi és ellenőrző bizottsági ülésről emlékeztetőt kell készíteni.
  2. b) A jegyzőkönyvben/emlékeztetőben fel kell tüntetni az ülés helyét, időpontját, a megjelent személyek nevét, a határozatképesség vagy határozatképtelenség megállapítását, az elfogadott napirendet, és szavazati arányokkal a döntéseket, határozatokat, azok hatályát és érintettekkel való közlés módját.
  3. c) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell továbbá a megvitatott kérdéseket, és tartalmilag a hozzászólásokat. Kérelemre a véleményükkel kisebbségben maradók nevét is fel kell jegyezni.
  4. d) A döntésekről regiszteres elektronikus nyilvántartást kell vezetni a jegyzőkönyv/emlékeztető szerinti tartalommal.
  5. e) A jegyzőkönyv/emlékeztető részét képezi a jelenléti ív, amit minden résztvevőnek alá kell írnia.
  6. f) A jegyzőkönyvet/emlékeztetőt írásban kell elkészíteni, de a rögzítés más módon is történhet. Ez utóbbi esetben a jegyzőkönyvet/emlékeztetőt 15 napon belül írásba kell foglalni, az eredeti rögzített forrást meg kell őrizni.
  7. g) A jegyzőkönyvvezetőt a Küldöttgyűlés választja, testületi üléseken a FEKOSZ elnöke, illetve az Ellenőrző Bizottság elnöke jelöli ki.
  8. h) A jegyzőkönyvet/emlékeztetőt a jegyzőkönyv vezetője/emlékeztető készítője írja alá, és a jelenlévő két küldött, illetve testületi tag, valamint Küldöttgyűlés esetén a levezető elnök hitelesíti.
  9. i) A jegyzőkönyveket/emlékeztetőket szervezeti eseményt követő 15 napon belül a FEKOSZ honlapján közzé kell tenni.
  10. j) A Küldöttgyűlés és az Elnökség döntéseit és határozatait az elnök, az Ellenőrző Bizottságét annak elnöke köteles a FEKOSZ honlapján közzétenni azok meghozatalától számított 15 napon belül. Személyre szóló egyedi döntésekről az érintetteket postai úton, külön is értesíteni kell.

 

  1. A FEKOSZ nyilvános működésének biztosítása

 

  1. a) A FEKOSZ működéséről, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, a döntéshozó szervek határozatairól a honlapján, nyilvános közleményekben és kiadványokban ad tájékoztatást; üléseinek jegyzőkönyveit, emlékeztetőit, tovább szervezeti és bírósági letétbe helyezett gazdálkodási beszámolóit és azok közhasznúsági mellékleteit honlapján közzéteszi azok meghozatalától számított 15 napon belül.
  2. b) A FEKOSZ nyilvános működéséért a FEKOSZ elnöke felelős.

 

  1. A FEKOSZ gazdálkodása

 

  1. a) A FEKOSZ működésének költségeit tagdíjakból, a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózók rendelkezése szerint kiutalt összegéből, gazdálkodása eredményéből és egyéb bevételekből fedezi. A FEKOSZ – szükség szerint – támogatást igényel az állami ifjúságpolitikai célokra és társadalmi szervezetek támogatására rendelkezésre álló költségvetési eszközökből. A FEKOSZ jogosult magánszemélyektől és más szervezetektől támogatás (adomány) elfogadására.
  2. b) A FEKOSZ céljai megvalósítása érdekében gazdálkodási-vállalkozási tevékenységet is végezhet. Ez a szervezet közhasznú vagy más alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyeztetheti. A gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, tisztviselői abból nem részesülhetnek, azt kizárólag az Alapszabályban megfogalmazott közhasznú célok elérésére fordíthatja.
  3. c) A gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok alapján az Elnökség gazdasági ügyrendet készít, amely tartalmazza az esetleges vállalkozási tevékenységek formáit, belső szabályait. A gazdasági ügyrendet a Küldöttgyűlés fogadja el.

 

  1. A FEKOSZ megszűnése

 

9.1. A FEKOSZ megszűnhet:

  1. feloszlással, ha a Küldöttgyűlés határoz a jogutód nélküli megszűnésről,
  2. szétválással vagy más egyesülettel való egyesüléssel,
  3. bírósági feloszlatással,
  4. bírósági megszüntetéssel vagy megszűnésének bírósági megállapításával.

 

9.2 A legfőbb szerv nem dönthet az egyesület feloszlásáról, ha az egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.

 

9.3. Ha a FEKOSZ jogutód nélkül szűnik meg, és a Küldöttgyűlés a hitelezői igények kielégítése után fennmaradó vagyon felhasználásáról másként nem határoz, a vagyont a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) vagy jogutódja használhatja fel, felsőoktatási kollégiumok szabadidős és kulturális programjainak támogatására.

 

Budapest, 1989. október 21.

Módosítva:

  1. április 24.; 1997. augusztus 29.; 1998. április 30.; 1998. augusztus 17.; 1999. május 7.;
  2. november 5.; ; 2007. március 2.; 2008. május 9.; 2009. május 15.; 2014. május 15.; 2016. november 25.